Klímakereső

Inverteres:

Akciós:

Árfekvés:
- Ft
Gyártó:

Kivitel:

Energiaosztály:

Hűtendő alapterület:
-

Akciós split klímák

Előző akciós készülék

Gyártó: Hitachi

Típus: SHIROKUMA RAS-25WX8W/RAC-25WX8N

Ár: 185 500 Ft

Inverteres-e: Inverteres

Energiaosztály: AA

Teljesítmény: 0.9 - 3.1 kW

Zajszint: 20/45 dB

Következő akciós készülék

Vásárlási tanácsok


Melyiket válasszam?

Az elmúlt évek kánikulái, illetve a meteorológusok által prognosztizált, az elkövetkező évek várhatóan szintén nagyon meleg nyarai miatt ugrásszerűen megnőtt a háztartási hűtőkészülékek iránti igény.

tovább »



Helyi adottságok

Az épület jellege, a hűteni kívánt helyiség elhelyezkedése nagyban befolyásolja az alkalmazhatóságot.

tovább »



Ár/minőség arány

A splitekről általában elmondató, hogy nem rövid távra vásároljuk őket.

tovább »


Szolgáltatások :: Vásárlási tanácsok


Melyiket válasszam?

Az elmúlt évek kánikulái, illetve a meteorológusok által prognosztizált, az elkövetkező évek várhatóan szintén nagyon meleg nyarai miatt ugrásszerűen megnőtt a háztartási hűtőkészülékek iránti igény. Az eladások növekedésével egy időben a kereskedelmi árak is zuhantak, amely egyre szélesebb vásárlói réteg számára teszi elérhetővé a légkondicionálók alkalmazását. Cikkünkben nem a márkák közti különbségeket fogjuk és akarjuk megvizsgálni, hanem konstrukciós sajátosságokat veszünk sorba, azok előnyeit és hátrányait vesszük nagyító alá.

Cikkünkben az általánosságban elterjedt és a köztudatba kitörölhetetlenül beivódott „split” elnevezést fogjuk használni, amely alatt kültéri és beltéri egységgel rendelkező, léghűtési feladatot ellátó készüléket értünk.

Általánosságban elmondható, hogy épületgépészeti készülékeknél alapvető elvárás, hogy komfortos környezetet teremtsen, vagyis tartózkodásra alkalmas hőmérsékletet, elviselhető zajszintet és megbízható működést produkáljon.
Ha a split készülék alkalmazása mellett dönt a megrendelő, akkor néhány szempontot, szakmai tanácsot mindenképpen meg kell említeni az ügyfélnek. Némely ügyfél a faggatásunkat fölösleges „kekeckedésnek” fogja tekinteni, de legtöbbjük hálás lesz érte, és ezáltal meggyőződik, hogy a szerelő, eladó érti a dolgát, biztosra akar menni. Ez a szolgáltatás, ez a szakmai hozzáállás viszont nem biztosítható a nagyáruházak polcain megjelenő készülékek esetében, ahol az eladónak a legtávolabbi fogalma sincs a klimatizálás fortélyairól, tehát semmilyen felvilágosítással nem tud szolgálni. A laikus vásárló saját belátása szerint kell, hogy döntsön, és sokszor csak szereléskor szembesül a ténnyel, hogy a kültéri egységet nincs hová felszerelni, a készülék nem megfelelő méretű stb.

Döntés előtt tehát, a készülék kiválasztásakor több szempontot érdemes megvizsgálni.

  • Szükséges hűtési teljesítmény (nem az alapterület szerint kell meghatározni, mert ezáltal csak irányértékeket lehet kiszámolni. Nagyon fontos az ablakfelületek, árnyékolások, égtáj szerinti tájolás, belső hőfejlődés és épületszerkezeti adottságok figyelembe vétele is!).
  • A helyi adottságok (hogyan lehet a kültéri egységet felszerelni, zajszintek, szerelhetőség, kondenzátum-elvezetés, kültéri és beltéri közti vezetékhossz stb.).
  • A beltéri egység illeszkedése a belső tér kialakításához (oldalfali, parapet, légcsatornázható, elburkolt, kazettás stb. kivitelek közt választhatunk).
  • Monosplitet vagy multisplitet válasszunk-e (beltéri egységenként egy-egy kültéri, vagy egy kültérihez több beltéri egységet csatlakoztassunk).
  • Ár/minőség arány (nem biztos, hogy az olcsó készülék kevesebbe kerül 2-3 év üzemeltetés után is!).
  • Eladás előtti és eladás utáni szolgáltatás (megbízható készülék-kiválasztás, méretezés, szakszerű szerelés biztosítása, garancia érvényesíthetősége, alkatrészellátás biztosítása stb.).

Az egyes gyártók eltérő szolgáltatásokkal látják el termékeiket, némelyek hasznosak, némelyek csak hangzatos marketingfogások. Sok plusz szolgáltatásra tulajdonképpen soha nincs szükség, vagy nem térül meg ésszerű határok közt, de mint tudjuk, a vásárlások nem mindig ésszerűségi alapon működnek, hanem hatalmas szerepe van az érzelmeknek, bizalomnak, ismertségnek és egyéb szubjektív tényezőknek is. Vegyük sorba a fentebbi szempontokat, egy kicsit közelebbről megvizsgálva mindegyiket.


Beltéri egység kivitele

A beltéri egység valamilyen belső térbe kerül felszerelésre. Nem mellékes, hogy mennyire illeszkedik a belső tér hangulatához, mennyire látszik stb. Ezért amennyiben lehetőség van rá, érdemes ezzel a kérdéssel is foglalkozni. Már az oldalfali készülékek közt is nagy a megjelenés szerinti választék, egyesek arányos, divatos, formatervezett burkolatot kapnak, mások kicsit otrombák, de az elbírálás, hogy kinek mi tetszik, szubjektív. A legtöbb megrendelő nem az épületgépészeti termékekben akar gyönyörködni, valószínűleg jobban mutat a falon egy képzőművészeti alkotás, mint egy split-berendezés. Ezért olyat kell választani, amely a legkevésbé zavaró. Álmenynyezetes belső terekben, amennyiben megvan a megfelelő belmagasság, lehet kazettás készüléket alkalmazni, vagy álmennyezet fölött elhelyezhetőt, esetleg légcsatornázhatót. Ebben az esetben csupán a sokkal kevésbé szembetűnő rácsok látszanak, a készülék nem. Légcsatornázható készülék választása esetén a készülék elhelyezhető egy szomszédos helyiségben is, csökkentve a zajszintet, és csak a hideg levegőt vezetjük be. Lehet parapetre szerelt készüléket is alkalmazni, ez lehet burkolat nélküli, a helyszínen egyedi burkolat mögé rejtve, vagy lehet burkolatos is. Némely parapet-készülék kiegészíthető meleg vizes fűtőbetéttel is, ebben az esetben egy készülék ellátja a fűtést is és a hűtést is, radiátor nem szükséges. Praktikus megoldás ez családi házak tetőtereiben, ahol eleve kevés a függőleges falfelület, ezért az ablak alatti falrészen, a radiátor helyére lehet felszerelni. Az viszont tény, hogy a legkedvezőbb ára az oldalfali készülékeknek van, talán ezért is ezek a legelterjedtebbek.

Helyi adottságok

Az épület jellege, a hűteni kívánt helyiség elhelyezkedése nagyban befolyásolja az alkalmazhatóságot. A szerelési költségeket jelentősen megdrágíthatja az alpintechnika alkalmazásának szükségessége. Általában nem megengedett, hogy épület főhomlokzatára kültéri egységet helyezzenek el, ebben az esetben vagy a tető, vagy az épület egy másik, belső udvar felé néző homlokzatára kell szerelni azt. Ez viszont társasház esetében eshet közös területre, vagy zavarhatja a szomszédokat. Továbbá nem mellékes, hogy a kültéri egység milyen távolságra helyezhető el a beltéritől, mert a kompresszor nem képes a hosszabb vezetékek ellenállását legyőzni, ezért működési hibák léphetnek fel.
A fenti kérdéseken túljutva el kell vezetni a beltéri egységből a kondenzátumot. Ezt sajátos magyaros megoldásként sok esetben egyszerűen kicsöpögtetik a járdára, az utcára. Korrektebb megoldás, ha esővíz-elvezető vagy szennyvízcsatornába vezetik. Szennyvízcsatorna választása esetén ügyelni kell a bűzzáró szifon alkalmazására, amely üzemszünet esetén (télen) sem engedi vissza a bűzt a vezetéken a szobába. Ezen utóbbi elvezetések általában bontással járnak, amely megemeli a költségeket az utólagos helyreállítási munkálatok miatt is, ezért célszerűbb felújítások vagy már az építkezés fázisában elvégezni ezt.
Nem mellékes a beltéri, de a kültéri egység zajszintje sem. A beltéri zajossága a mi nyugalmunkat, a kültéri egység viszont a szomszédainkét zavarhatja. Elmondható, hogy gondosan kell megválasztani a kültéri helyzetét, aminek során több szempontot is figyelembe kell venni.


A szükséges hűtési teljesítmény

A legnagyobb baklövést itt lehet elkövetni. A nagyáruházak polcain található készülékek mellé rendszerint egy ajánlást is csatolnak, amelyben közlik, hogy mekkora helyiséget lehet kihűteni az adott termékkel. Sok szerelő is légköbméter, illetve alapterület alapján határozza meg a szükséges teljesítményt. A gyakorlatban ez sokszor megfelelően jó közelítést eredményez, de ez a méretezési mód nem elfogadható egy több százezer forint értékű berendezés vásárlása illetve telepítése előtt, melyet a későbbiek során már nem lehet egyszerűen nagyobbra cserélni, mint például egy porszívót. Gondoljunk csak arra, mit szólnánk, ha a cipőboltban az eladó megkérdezné a magasságunkat, és ennek alapján ajánlana cipőméretet. Egy pár cipő lényegesen kevesebbe kerül, mint egy split- készülék, ennek ellenére valószínűleg nem vásárolnánk ebben a boltban. Akkor splitet miért lehet így eladni?
A hűtési teljesítmény meghatározásánál figyelembe kell venni a tájolásokat, ablakok felületeit, árnyékolásokat, belső hőterhelést, épületszerkezetet stb. Két ugyanakkora helyiség közt akár négyszeres eltérés is lehet csak az égtáj szerinti elhelyezkedésük miatt! A túlméretezett készülék fölöslegesen drága, nagy méreteivel otromba és még zajos is. A túl kis készülék igaz, hogy olcsó, kicsi, de mire jó, ha a legfontosabb feladatát nem tudja ellátni: nem hűti le a helyiséget?


Hány kültéri egységet alkalmazzunk?

Az tagadhatatlan tény, hogy megjelenésében nagyon el lehet csúfítani egy épületet, ha a homlokzatán kültéri egységek sokasága díszeleg. Sok esetben pedig megoldható lenne, hogy több beltéri egységet is csatlakoztassanak egyetlen kültérihez. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy multisplit választása esetében minden beltéri egységet ugyanazzal a kültérivel kell összekötni, esetenként hosszabb vezetékezésre van szükség, mint monosplitek alkalmazásakor. Amennyiben ez megoldható, egy sokkal kultúráltabb, igényesebb megjelenést tudunk elérni, amely nem mindegy a városkép szempontjából sem.
Általában viszont egy multisplit ára magasabb, mint az ugyanannyi helyiséget kiszolgáló monosplitek ára öszszesen. De hát az igényesség mindig többe kerül…


Ár/minőség arány

A splitekről általában elmondató, hogy nem rövid távra vásároljuk őket. Elvárható, hogy több évig problémamentesen üzemeljenek. Több kategória kapható a piacon, az áruházakba általában az olcsóbb készülékek kerülnek be, a márkás készülékeket többnyire szakcégek értékesítik, magasabb árszinten. Mindenki a saját lehetősége és elvárása szerint dönthet. A különbségek egyes gyártmányok közt jelentkezhetnek a megjelenésükben, zajszintjükben, kényelmi szolgáltatásaikban, energiafogyasztásban, élettartamban, kezelhetőségben stb.

A többet tudó készülékek általában többe is kerülnek. Vizsgáljuk meg, melyek a választható többletszolgáltatások, és hogy egyáltalán szükségünk van-e ezekre. Nagyon elterjedtek a hőszivattyús készülékek, melyek átmeneti időben fűteni is tudnak a belső körfolyamat megfordításával. Ezek a készülékek nem alkalmasak teljes téli időszakban a hagyományos fűtéseket kiváltani, csupán átmeneti időszakban tudnak gazdaságosan fűteni. Amenynyiben távfűtésünk van, amelyet egy-egy hűvösebb őszi napon még nem vehetünk igénybe, akkor jó szolgálatot tehet a hőszivattyús készülék, mert azonnal és hatékonyan fűt, jóval olcsóbban, mint például egy villanyradiátor. Szintén jó szolgálatot tehet egy nyaralóban, ahol télen amúgy sem tartózkodunk, de ha a fűtési rendszer lomha, lassan felfűthető, szintén praktikus lehet az alkalmazása. Ha a fűtési rendszerünk korszerű, gyors reagálású, energiatakarékos, akkor nem biztos, hogy érdemes arra több pénzt áldozni, hogy hőszivattyús splitet vásároljunk.

A splitek üzemeltetése nem olcsó, az áram meglehetősen sokba kerül. A villanyszámlát csökkenthetjük, ha nagy jósági fokkal rendelkező készüléket választunk, amely azt mutatja meg, hogy egységnyi elektromos energiából mennyi hűtési energiát tud előállítani a készülék. Ez korszerű berendezéseknél hűtéskor 2,7 fölötti érték kell, hogy legyen.
Tovább csökkenthetjük a számlánkat inverteres készülék alkalmazásával. Ezek a legmodernebb, legkorszerűbb készülékek. A hűtési igénynek megfelelően változtatják a kompresszor fordulatszámát, ezáltal hagyományos készülékekhez képest, ahol a kompresszor mindig maximális teljesítményen üzemel, akár 30%-nyi elektromos energia is megtakarítható. A belső hőmérséklet pontosabban tartható, és a zajszintek is alacsonyabbak.

Mindenki kiszámolhatja, hogy a nyilvánvalóan drágább készülék hány üzemóra alatt hozza vissza a felárat, vagyis megéri-e ezt választania. Aki csak alkalmanként kapcsolná be a készüléket, jobb, ha a hagyományosnál marad, aki viszont egész nyáron üzemelteti, jobban járhat egy inverteres berendezéssel. Kevesebbe kerülhet egy drágább készülék 2-3 év üzemeltetéssel együtt, mint egy olcsó, de hagyományos, szintén 2- 3 évi villanyszámlával számolva.

Sok gyártó az alkalmazott légszűrők tulajdonságait domborítja ki. A pollenszűrők csak a helyiségbe már amúgy is bejutott por- és pollenkoncentrációt csökkentik, amely bizonyos allergiás megbetegedések esetén jó szolgálatot tehet. Cserébe viszont gyorsan elpiszkolódnak és cserére szorulnak, amely szintén költséges mulatság. Aki nem allergiás, inkább a házilag mosható, csere nélkül sokáig felhasználható szűrővel felszerelt készülékeket válassza, mert a gyakorlat szerint a pollenszűrőt általában az első elpiszkolódásig használják, a cserére nem áldoznak, a régit kidobják, és utána semmilyen szűrő nincs a készülékben. Kezdenek elterjedni a plazmaszűrők, amelyek a levegőben lévő vegyi szennyeződéseket semlegesítik, mint például a szagokat, építőanyagokból, bútorokból származó kipárolgásokat, cigarettafüstöt stb. A levegőt nagy feszültségű téren átvezetve a szennyeződés molekulái elbomlanak vízre, széndioxidra és nitrogénre, amelyek szagtalanok és nem mérgezők. Alkalmazásuk ott célszerű, ahol dohányoznak, többen tartózkodnak egy helyiségben, vagy egyéb szenynyeződések vannak jelen a levegőben.


Szolgáltatások

Az eladás előtti szolgáltatásokat tulajdonképpen nagy vonalakban már ismertettem, ezeket általában csak szakembertől várhatjuk el, aki ért a hűtéshez. Eladás után nem mellékes, hogy mennyire felkészült szervizcsapat képes a készülékeket karbantartani, javítani. A készülékek rendszeres karbantartást igényelnek, elpiszkolódhatnak, ami a működésüket jelentősen befolyásolhatja. A karbantartás elmaradása miatti meghibásodásokra nem vonatkozik a garancia.

Ha nincs megfelelő szervizhálózat, alkatrész-utánpótlás, könnyen bajba kerülhetünk, esetleg már 2-3 év múlva. A falra rögzített készüléket nincsen, aki megjavítaná, a forgalmazó cég esetleg megszűnt, nincs alkatrészrendelési lehetőség. Sokat elárulhat, egy-egy márka neve is. Vannak márkák, melyek hosszú évek óta jelen vannak a piacon, esetleg évtizedes múltra tekint vissza a gyártó is. Gyanakvásra ad okot a teljesen ismeretlen hangzású márkanév, mert ezek nem ritkán csupán alkalmi fantázianevek. Némelyik olcsón gyártó, jellemzően távol-keleti cég olyan márkajelzéssel látja el a készüléket, amilyet a megrendelő kér, ugyanis náluk főleg a mennyiség a fontos, nem a minőség. Próbáljunk meg például vásárlást követően két évvel reklamálni egy olyan márkánál, amelyik nem is létezik…

A fenti gondolatokat a teljesség igénye nélkül gondolatébresztőnek szántam, természetesen a probléma ennél sokkal bonyolultabb, és általában ezeket a szempontokat kombináltan kell figyelembe venni. Az tény, hogy egyre több készüléket vásárolunk, azok ára egyre kedvezőbb, de az áron túlmenően célszerű egy kicsit jobban körüljárni a témát választás, illetve vásárlás előtt. Jelenleg a split-piac meglehetősen szerteágazónak, ziláltnak és szervezetlennek tűnhet, de ez lassan biztosan javulni fog, átláthatóbb, ellenőrizhetőbb lesz.

Nem akarok azzal a közhellyel élni, hogy majd az Európai Unióba való belépés mindent megold, mert ez alapvetően a vásárlói szemléleten múlik, illetve a szakemberek lelkiismeretén, azon, hogy mennyire korrektül szolgálják ki a laikus megrendelőket.

Varga Csaba
2003.01 - 16,17,18,18. oldal

Forrás: vgf.hu


Hogyan csináljunk klímával költséghatékonyan melegvizet

A következokben egy olyan újdonságról szeretnék írni, ami valójában nem is újdonság, hiszen ipari alkalmazások esetében már vagy 20-25 éve alkalmazzuk, folyamatosan. Lakossági alkalmazások esetén nem is figyeltünk oda erre a lehetoségre, mivel az energia eléggé olcsó volt, nem volt értelme jelentosebb beruházások árán spórolni rajta. Azonban napjainkban, mikor az energia ára az egekbe szökik - és valószínuleg nem is nagyon fog lefelé menni -, kezdünk odafigyelni, hogyan takarékoskodhatunk vele. Szigeteljük házainkat, alacsony fogyasztású autókat veszünk, irodánkban kicseréljük hagyományos monitorainkat LCD-re.

De maradjunk csak a szakmánk berkein belül. Nagy hatékonyságú rotációs és scroll-kompresszorokat használunk a jó öreg alternáló dugattyús helyett, On-Off szabályozás helyett DC inverteres szabályzást építünk be, ultrahatékony hocseréloket alkalmazunk, de. De gondolkodás nélkül kidobjuk a beltérbol kiszivattyúzott hot az utcára - felhasználás nélkül.
Mirol is beszélünk? Vegyünk alapul egy 2,5 kW hutoteljesítményu, split rendszeru klímaberendezést, és vizsgáljuk meg az energetikáját. Ugye a beltérbol elvonunk 2,5 kW-ot, ehhez adjuk hozzá a kompresszor által felvett kb. 0,8 kW-ot, ez azt jelenti, hogy a kültéri egységnél kidobunk az ablakon kb. 3,3-3,6 kW-ot (COP=3,3-3,6). Mindamellett, hogy ezt a teljesítményt kb. 1 kW villamos energia felhasználásával érjük el. Mit tudnánk kezdeni ezzel az elpocsékolt energiával? Minden lakásban, irodában, étteremben szükség van használati meleg vízre. A meleg vizet villany- vagy gázbojlerrel állítjuk elo, már ahol van gáz (pl. nyaralóban, víkendházban nem biztos).
Vizsgáljunk meg egy átlagos villanybojlert. Egy 100 literes villanybojler kb. 1,8-2 kW teljesítményt vesz fel. De ezt valójában fel is veszi a hálózatból (COP=1), 55-60 °C-os víz eloállítása esetén kb. 6-8 órán keresztül. Próbáljuk meg összeházasítani a két készüléket, és lássuk, mi sül ki belole.
Mi történik, amikor klimatizálunk a lakásban? A kompresszor összesuríti az elszívott hutoközeggozt. Magasnyomású, magas homérsékletu, goz állapotú közeg menne a léghutéses kondenzátor felé. De nem oda megy, hanem a bojlerben elhelyezett bordázott, felületnövelt csokígyóba, ahol - mint egy vízhutéses kondenzátorban - cseppfolyósodik és lehul. Eközben szépen melegíti a vizet a bojlerban. A kondenzátum visszamegy a kültéri egységbe, majd kapilláris adagolószerven keresztül belemegy a beltéri egységbe, ahol elpárolog, és a kompreszszor visszaszívja gozalakban.
Tehát betáplálunk 1 kW villamos energiát, ezzel klimatizáljuk lakásunkat - ezt az energiát amúgy is ki kellene fizetnünk -, és csak úgy mellesleg gyártunk 55-60 °C-os meleg vizet abból a hulladékhobol, amit egy hagyományos klímaberendezést használva kidobnánk az utcára. Ha véletlenül nem lenne melegvíz-elvétel, és a bojlerben a víz homérséklete elérte a beállított értéket, akkor a berendezés magától visszakapcsol, és a kondenzáció hagyományos módon a kültéri egység hocserélojében fog lezajlani. Gondoljanak bele. Megéri?
Nyáron a helyzet egyértelmu. De mi a helyzet tavasszal, osszel és télen? Nem lesz meleg vizünk? De lesz. Sot, még futeni is tudunk a berendezéssel. De eloször vizsgáljuk meg az átmeneti idoszakot, amikor se huteni, se futeni nem kell a klímánkkal, viszont használati meleg vízre szükségünk van. Ha a bojler távszabályzója ki van kapcsolva az "ON-OFF" gomb által, akkor a kijelzon a valós ido látható. Az "ON-OFF" gomb megnyomása után a kijelzon a bojlerben levo víz homérséklete látható. A "MODE" gombot használva választjuk ki a "bojlerfutés" üzemmódot, és a berendezés néhány perc múlva beindul, és egy hutos-futos klímaberendezéstol elvárhatóan elkezd futeni, csak éppen nem a beltéri egységben, hanem a bojlerben fogja leadni a kültérbol beszivattyúzott meleget. Ha a bojlerben a víz homérséklete elérte a parancsolt értéket, a berendezés egyszeruen leáll.
Betáplálunk 1 kW villamos energiát, ezzel mintegy 3,3-3,5 kW teljesítménnyel futjük bojlerünket kb. 4-5 órán keresztül. Hideg van. Futeni szeretnénk, de szükségünk van használati meleg vízre is. Az alábbi lehetoségek közül választatunk:
Prioritást kap a bojler, amíg a vízhomérséklet el nem éri a parancsolt értéket, a kültéri egység csak a bojlert futi. A parancsolt érték elérése után a berendezés automatikusan átvált a szoba futésére.
Prioritást kap a szoba felfutése, a parancsolt érték elérése után a berendezés automatikusan átvált a bojler futésére. Ha a szoba visszahulne, a berendezés a prioritásnak megfeleloen ismét a szobát fogja futeni. A prioritásokat egy idozíto egységgel állítjuk be, a berendezés adott ideig a bojlert futi, majd az ido letelte után a lakást. Ha a bojler vize felmelegedett, akkor a lakás kap prioritást.
Betáplálunk 1 kW villamos energiát, ezzel mintegy 3,3-3,5 kW teljesítménnyel futjük bojlerünket és a lakást.
A beltéri egységen hutés-futés esetén hagyományos infravörös távszabályzóval változtathatjuk a berendezés muködési paramétereit. A beltéri egység megfelel egy hagyományos split rendszeru klímaberendezés beltéri egységének, nincs különbség. A kültérinél már más a helyzet. Messzirol látszik, hogy a kültérin két pár csatlakozó cso van, noha nem multisplit klímáról beszélünk. De az igazi okosság a burkolat alatt van, méghozzá gondosan eltakarva az avatatlan szemek elol. Ami információm van, azt most megosztom önökkel.
Az elektronikus expanziós-szelepes technikát ötvözték a jó öreg kapilláris csovel, és megfuszerezték egy mágnesszeleppel. A berendezés még -10 °C-os környezeti homérséklet esetén is képes +55 °C-os vizet eloállítani a segédberendezések beépítésének köszönhetoen. COP-je ebben az esetben is megközelíti a 2-es értéket.
A berendezések 2,5; 3,5; 5,2 és 7 kW-os hutoteljesítménnyel, 100-260 l-es bojlerrel kaphatók. Egységesen mindegyikben on-off rendszeru gördülodugattyús kompresszor muködik.
A telepítési távolságok a következok:
kültéri egység - beltéri egység = 5-7 m;
kültéri egység - bojler = 5-7 m;
maximális magasságdifferencia 5 m.
A berendezés az egyszeru kisklíma- szereloknek kiadott zöld kártyával is szerelheto.

Csizmazia Gábor
Forrás: vgf.hu

© A-Klima Kft. 2011. | 2315 Érd, Ipartelep | Tel: +36/70-243-6998 | E-mail: info@a-klima.hu